Összetevõk: 

Kolin-só (kolin-klorid), víz.

Elsõsorban azok számára javasolt, akik kevés tojássárgáját és májat esznek. A napi javasolt kolin-bevitel még az EFSA szerint is minimum 400 mg a felnõttek számára. 1 db tojássárgája 100-150, míg 10 dkg máj 200-450 mg kolint tartalmaz. Más ételek kolin-tartalma alacsony (a kaviártól, velõtõl és pár nem gyakori ételtõl eltekintve). Aki nem eszik tehát napi 2-3 db tojássárgáját + lehetõleg hetente legalább egyszer májat, az még ezt a 400 mg-os napi kolin-mennyiséget is nehezen éri el. Holott a megfelelõ kolin-bevitel fontos, többek közt azért, mert hozzájárul a megfelelõ

????emésztéshez a gyomorsav-termelés által
????májmûködéséhez
????homocisztein-metabolizmushoz
????zsíranyagcseréhez

Ez a termék a kolint ún. kolin-só (kolin-klorid) formájában tartalmazza, ami egy jól hasznosuló, stabil forma, sok vizsgálatban is ezt használták, vízen kívül semmi egyéb hordozóanyag használata nem szükséges hozzá.

Fogyasztási javaslat: 
Napi 6-28 csepp egy vagy több részletben. Töményen ne fogyasszuk, mindig folyadékba vagy ételbe keverjük. Sós íze miatt kis mennyiségben még nem rontja el a leves ízét, sütni-fõzni is lehet vele.  Ha viszont pár cseppnél egyszerre többet fogyasztunk, és nem szeretjük az ízét, akkor javasoljuk csak 1-2 kortynyi folyadékba cseppenteni, és gyorsan lehörpinteni két falat étel közt, vagy egy kellemes ízû ital elõtt. Terhesség és szoptatás alatt 12-28 csepp javasolt, ha étkezésünk nem kolin-dús.

Az ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! A termék nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos étrendet és az egészséges életmódot. Gyermekek elõl elzárva tárolandó.

A kolin-só

A megfelelõ mennyiségû kolin fogyasztása azért fontos, hogy agyunk, idegrendszerünk, májunk, veséink kielégítõen mûködjenek, sõt minden sejtünk olajozott mûködéséhez fontos. Az alacsony kolin-bevitel egyenes következménye többek közt a metabolikus szindróma, rossz memória, velõcsõzáródási rendellenesség, rosszul mûködõ idegrendszer (fokozott érzékenység stresszre), inzulin-rezisztencia és zsírmáj, májcirrózis. Sajnos az emberek többsége súlyos kolin-hiányban szenved, és alig akad ember, akinek a kolin-bevitele elegendõ lenne.

Jelentõs mennyiségben természetes élelmiszerek közül csak a tojássárgája, a máj és az agy tartalmazza. Ezek közül tojást és májat sokan esznek. Egy darab tojássárgája 120-150 mg kolint tartalmaz, míg 10 dkg máj kb. 400 mg-ot. Az erõs hõkezelés árt neki, de a fõzés/párolás nem sokat.

Napi minimum 5-600 mg kolint kellene fogyasztania mindenkinek (425-550 mg közt van a hivatalos ajánlás is). Ki eszik meg átlag napi 4-5 tojássárgáját legalább? Vagy csak napi 3-4-et, de akkor heti minimum kétszer májat is? Remélem, sokan. Viszont aki nem, annak fontos pótolnia!

Kismamák és a kolin-só

Kismamáknak még ennél is fontosabb a kolin, és sokkal nagyobb mennyiségre is van szükségük. Legalább napi 930 mg kolinhoz fontos hozzájutniuk, ami kb. 6-8 db tojássárgája naponta.

Azonfelül, hogy a magzat normális fejlõdéséhez kulcsfontosságú, és így a születési és magzatfejlõdési-rendellenességeket is segít megelõzni, egy 2012-es vizsgálatban azt találták, hogy azok az anyukák, akik a terhesség során napi 930 mg kolint kaptak, ?jobb? idegrendszerû, egészségesebb gyermekeknek adtak életet, mint azok, akik ?csak? 480 mg kolint kaptak. A ?jobb? idegrendszerû azt jelenti, hogy terhesség alatt mind a placenta, mind a magzat stressz-szintje csökkent (CRH, kortizol), majd megszületésük után is pár hónaposan mérve jobb ?stressz-rendszerrel? rendelkeztek (pl. jobban mûködõ HPA-tengely, jobb visszacsatolások). Az ilyen jobb ?stressz-rendszerrel? rendelkezõ csecsemõk felnõtt korukra védettek maradnak számos betegséggel szemben, így az inzulin-rezisztencia, magas vérnyomás és minden stressz okozta betegség ellen, ugyanis a stresszre való fogékonyságunkat erõsen a születésünkkor kialakult HPA-tengely milyensége határozza meg (ismert koraszülöttek esetében is, hogy felnõttként sokkal fogékonyabbak a stresszre, inzulin-rezisztenciára).

Érdekes megfigyelés - Weston Price részérõl - az is, hogy a természeti népeknél a terhesség és szoptatás alatt magasabb kolin-tartalmú táplálkozást biztosítanak a kismamáknak.

Ha tehát minimum 930 mg kolinhoz jutunk, a kismamák legalább a harmadik trimeszterben, azzal megtehetjük az elsõ és talán legfontosabb lépést afelé, hogy kiegyensúlyozott felnõttekké váljunk majd. Ezenfelül a preeklampsziát is feltehetõen megelõzi a terhesség alatt, ugyanis annak oka a placenta magas CRH (corticotropin releasing hormone)-szintje, amit a kolin-szedés jelentõsen csökkent. Ez a kutatás azért is érdekes, mert kismamák egy eleve nem kevés, 480 mg kolint szedõ csoportjához képest volt jelentõs pozitív változás a 930 mg kolint szedõ kismamáknál és gyermekeiknél. A kutatásban kolin-kloridot, azaz kolin-sót alkalmaztak (mindkét csoportban 380 mg kolin jött táplálékból, az egyikben +100 mg kolin jött kolin-kloridból, míg a másikban +550 mg).

A kolin-sók (és minden egyéb kolin-tartalmú alapanyag, mint pl. kolin-bitartarát stb.) egyik lényeges minõségi mutatója az ún. amin-tartalom, ami 10 ppm-ig számít megfelelõnek. Az általunk használt alapanyag amin-tartalma jellemzõen ennek tizede (1 ppm) és pont az említett kutatásban használt kolin-só formát alkalmaztuk.

Velõcsõzáródás:

Mindezeken túl a kolin a velõcsõzáródási probléma ellen is hatásos. Sokkal hatásosabb, mint a B9-vitamin (folsav/folát). Sõt, kolin-hiány esetében még a folsav/folát sem akadályozza meg a velõcsõzáródást, míg csak a megfelelõ mennyiségû kolin képes még alacsony B9/folsav/folát-bevitel esetén is megelõzni azt!

Memória:

A terhesség alatti nagyobb kolin-bevitel jobb memóriát eredményez a gyermekeknél, de emellett az idõskori gyors memóriaromlás elõfordulását is (fordítottan) arányosnak találták a magzati és a késõbbi élet során bevitt kolinnal. Négy éves korig különösen fontos a megfelelõen magas kolin-bevitel a memória fejlõdése érdekében. Azonban az élet késõbbi szakaszában, még akár idõskorban is a megemelt kolin-bevitel jó hatású a memóriára.

Krónikus gyulladás:

Vizsgálatokban a magasabb kolin-bevitel alacsonyabb szervezet-szintû gyulladással párosul.

Daganatos megbetegedések:

A megfelelõ kolin-bevitel csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, különösen a máj- és mellrák kockázatát.

Zsírmáj és metabolikus-szindróma:

Alacsony kolin-bevitel esetén a máj elzsírosodik, metabolikus szindróma, inzulin-rezisztencia alakul ki már viszonylag rövid távon is.